"Arra ébredt, hogy az erős izzadástól tiszta víz az ágyneműje, zsibbadnak a lábai, és mellkasi fájdalma van - az ijesztő tünetek rögtön a sürgősségire vitték, ahol az orvosok különböző vizsgálatokkal kizárták a szívrohamot, valamint szív-, és érrendszeri betegségeket. Kezdte jobban érezni magát, de a lábzsibbadása nem akart megszünni. Az orvosoktól meg szerette volna tudni, hogy mit tehetne annak érdekében, hogy máskor ne kelljen hasonló félelmetes tüneteket átélnie." A válasz meglepte: azt a tanácsot kapta, hogy igyon elektrolit port, és ezentúl mellőzze a zöld tea ivását.

Először nem értette, de megmagyarázták, hogy miért kell ezt tennie: a tüneteket az elektrolit egyensúly felborulása okozta - amit az elektrolitok pótlásával orvosolhat, a zöld tea fogyasztásáról pedig azért kell lemondania, mert vizhajtó hatása miatt mintegy kimossa a szervezetből az elektrolitokat.

Mik azok az elektrolitok?

Testünk körülbelül 50-60%-át víz és ionok (elektrolitok) alkotják. Az elektrolitok e testfolyadékokban (vér, vizelet, izzadság) oldott ásványi anyagok, amelyek a sejten belül és kívül helyezkednek el és elektromos töltéssel rendelkeznek. 

Szervezetünk nagyon pontosan szabályozza a test folyadék- és elektrolit-háztartását bonyolult idegi és hormonális szabályozó mechanizmusokon keresztül - annak érdekében, hogy elkerülje a folyadék- és elektrolit-háztartás zavarainak kellemetlen, - esetenként súlyos - következményeit. A különböző elektrolitokat a szervezetünk nem tudja előállítani, ezért a táplálkozásunk és a folyadékfogyasztásunk révén biztosíthatjuk a bevitelüket. Az elektrolitszint vérvizsgálatokkal meghatározható - szintjüknek általában meglehetősen kis tartományon belül kell maradnia, különben az eltérés komoly problémákat okozhat. [01.]

Az elektrolitok élettani szerepe

A folyadékok és az elektrolitok nélkülözhetetlenek sejtjeink, szerveink, szervezetünk zavartalan működéséhez:

• szabályozzák a víz szintjét
• normális tartományban tartják a vér PH értékét, a sav-bázis egyensúlyt (7,35-7,45, enyhén lúgos)
• segítik a véralvadást
• elengedhetetlenek az idegrendszer működéséhez
• befolyásolják a tápanyagok szállítását és az anyagcserét a sejteken belül és kívül.
• kulcsfontosságúak az izomrostok összehúzódásában és elernyedésében, azaz a normál izomműködésben- a normál izom funkcióhoz minden elektrolit szükséges.
• befolyásolják a szívműködést
• elősegítik a hő- toleranciát és a kognitív teljesítményt
• jelentős szerepük van a vérnyomás szabályozásában
• a folyadék és az elektrolitok ki- és be áramlásával jutnak be a tápanyagok a sejtbe és ürülnek ki belőle a salakanyagok. Ha az elektrolit szint nincs rendben a szervezetben, akkor a sejtek éheznek vagy salak anyagokkal telnek meg.
• elektromos impulzusokat továbbítanak a sejtek között, ami lehetővé teszi az izom összehúzódásokat és az idegi impulzusok átvitelét két sejt között

A homeosztázis fogalma 

Az alapvető életfunkciók zavartalansága érdekében szervezetünk az állandóan változó külvilági és belső hatásokkal szemben igyekszik belső környezetének állandóságát megtartani, - a belső környezet dinamikus állandóságát biztosító mechanizmusok összessége a homeosztázis. Ilyen értelemben létezik a folyadékforgalom, a nátrium forgalom, a kálium forgalom stb. homeosztázisa - ez annyit jelent, hogy a bevitel megfelel az ürítésnek, és ennek következtében a testnedvek ozmotikus, nátrium- és kálium koncentrációja állandó. A homeosztatikus működés tehát az ún. “normális érték” fenntartására irányuló tevékenység. [02.]

Mi okozhatja az elektrolitok egyensúlyának felborulását?

Az elektrolit egyensúly felborulásának oka lehet:

• folyadékvesztés izzadás, láz, tartós hányás, vagy hasmenés miatt
• elégtelen folyadékbevitel
• krónikus légzési probléma
• magasabb vér pH érték (metabolikus alkalózis)
• gyógyszerek - szteroidok, hashajtók, vízhajtók hatása
• fokozott stressz
• túl sok szénhidrát bevitele
• intenzív böjt

A 6 legfontosabb elektrolit

Nátrium (normál értéke a vérben: 135-145 mmol/l)

A fő pozitív töltésű ion a sejten kívül. Szabályozza a víz mennyiségét az egész testben és fontos szerepet játszik az idegi jelátvitelben.

Az alacsony nátriumtartalom, más néven hiponatrémia, viselkedészavarokat, lehangoltságot, zavartságot okoz. 120 mmol/l alatti nátriumszint esetén agynyomás fokozódás jelei mutatkozhatnak: fejfájás, hányinger, hányás, tudatzavar, görcsök. [03.]

A magas nátriumszint vagy hipernatrémia szomjúságot, zavartságot, görcsöket, a vizelet mennyiségének növekedését okozhatja. 

Klorid (normál értéke a vérben:96-106 mmol/l)

A kloridion a sejten kívüli (extracelluláris) folyadéktér, így a vérplazma legmagasabb koncentrációjú negatív töltésű ionja. A szervezetbe főként a táplálékkal visszük be, konyhasó formájában. Elengedhetetlen a test folyadék egyensúlyának és a sav-bázis egyensúlyának a fenntartásához.

Ha értéke a normál tartománynál alacsonyabb (hányás, vízhajtók hatására) a hiánya csecsemőkben a növekedés elmaradásához vezet.

Túlzott mennyisége a sejten kívüli folyadéktér megnövekedését, a vérnyomás emelkedését okozza.

Kálium ( normál értéke a vérben: 3,5-5,5 mmol/l)

A Nátriummal működik a vízegyensúly és a sav / bázis egyensúly fenntartása érdekében. Kalciummal szabályozza az ideg- és izom aktivitást. A kálium elengedhetetlen a szív, a vesék, az izmok, az idegek és az emésztőrendszer helyes működéséhez.

Az alacsony káliumszint (hipokalémia) sokáig nem okoz tüneteket, de befolyásolja, a szervezet glikogén tárolását (az izmok energiaforrása), vagy kóros szívritmust okozhat. A 3 mmol / l alatti szint izomgyengeséget, görcsöket, bénulást és légzési problémákat, később vese problémákat okozhat.

A kálium a gyomorban a hidrogén-kálium pumpa részeként, részt vesz a gyomorsav termelődésében. Az alacsony kálium szint hosszú távon alacsony gyomorsav-szintet eredményez, ami az emésztésünk romlásához vezet, így végeredményben további gyomor és bélrendszeri problémákat okozhat.

A vér magas káliumtartalma ( hyperkalemia) sokáig nem okoz tüneteket, ritkán petyhüdt végtagbénulás jelentkezik. Súlyos eseteiben hasmenés, EKG-eltérések, ritmuszavarok lépnek fel. [04.]

Magnézium (normál értéke a vérben : 1.7-2.2 mmol/l)

A szervezetünk negyedik leggyakoribb ásványi anyaga. A testben található magnézium fele a csontokban van, a másik fele pedig főleg a szövetek és a belső szervek sejtjeiben. A magnézium több, mint 300 biokémiai reakcióhoz szükséges a testben. Segít fenntartani a normális izom- és ideg funkciókat, valamint az állandó szívritmust, támogatja az immunrendszert, erősíti a csontokat. Emellett szabályozza a vércukorszintet, a vérnyomást és az energia metabolizmust.

Az alacsony magnéziumszint (hipomagnezemia) tünetei: a gyengeség, izomgörcsök, remegés, rendellenes szemmozgás (nystagmus), vérnyomáskiugrás, gyors szívverés, zavartság, hányinger, hányás, szívritmuszavar

Magas a magnézium ( hypermagnesemia) tünetei: kábultság, izomgyengeség, petyhüdt izombénulás, alacsony vérnyomás. Nagyon magas értékek esetén a légzőizmok bénulása, szívmegállás fenyeget.

Kalcium (Normál értéke a vérben: 8.5-10.2 mmol/l)

Segít szabályozni a sejtek működését, a pulzusszámot és a véralvadást. A szervezetnek D-vitaminra van szüksége a kalcium felszívódásához. A kalcium 99%-a a fogakban és a csontokban található, és ezeket erősíti. Fontos az izom összehúzódások, az idegek, a véralvadás és a szívműködés szempontjából is fontos.

Az alacsony kalciumszint ( hiperkalcémia) nem okoz kirivó tüneteket, de a krónikusan alacsony szint változást okozhat a bőrön, a körmön és a hajon; gombás fertőzés; és szürkehályog alakulhat ki. A szint csökkenésével izom-ingerlékenység és görcsök alakulhatnak ki (különösen a lábakban és a hátban). A hét alatti kalcium változásokat okoz a reflexekben ( hiperreflexia ), ami izomgörcsökben, a gége görcsében és görcsrohamokban nyilvánul meg. 

A magas kalciumszint ( hiperkalcémia) ritkán okoz tüneteket. A kalcium emelkedésével viszont székrekedés, étvágytalanság, hányinger, hányás, hasi fájdalom, neuromuszkuláris tünetek és bélelzáródás ( ileus)) alakulhat ki. 12 mmol/l felett érzelmi ingadozások, zavartság, delírium és kábulat jelentkezik. 18 mmol/l felett sokkot, veseelégtelenséget és halált okozhat. [05.]

Foszfát - (normál értéke a vérben: 2,5–4,5 mmol/l)

A foszfát körülbelül 85% -a csontokban van, a többi része a sejtek belsejében található. A foszfát segít a csontok és a fogak felépítésében / javításában, energiát tárol, összehúzza az izmokat és lehetővé teszi az idegek működését. A szervezetnek D-vitaminra van szüksége a foszfor felszívódásához. Fontos szerepet játszik a szénhidrát és a zsír lebontásában, a szövetek és a sejtek gyógyításában.

Az alacsony foszfátszint ( hipofoszfatémia ) izomgyengeséget, légzési elégtelenséget, szívelégtelenséget, görcsrohamokat és kómát okozhat. A magas foszfáttartalom ( hiperfoszfatémia ) nem okoz tüneteket.

Tudjon meg többet a Káliumról, az Elektrolitokról

• Az alacsony kálium szint jelei

• Az elektrolitok szerepe és az egyensúlyuk felborulása

• A 6 fő nyomelem és pozitív élettani hatásaik

• Az elektrolitok szerepe a ketogén diéta alatt

• Jelent-e bármilyen veszélyt az egészségünkre, a túl sok kálium?

• Fontos tudnivalók a Káliumról, a Kálium 7 jótékony hatása

Hivatkozott Kutatások, Publikációk címei

1. Fluid, electrolytes and nutrition
2. Water and electrolyte homeostasis brings balance to physiology
3. Dietary Sodium and Health: More Than Just Blood Pressure
4. Beneficial effects of potassium on human health
5. Overview of Calcium